KERESÉS

[ Foglaljon helyet ]

PROGRAMAJÁNLÓ

Oktatási és Kulturális Minisztérium
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Budapest Főváros
T-Mobile
RTL Klub
Budapest Film
Zenekari hangversenyek
Március 29.
Nemzeti Hangversenyterem, 19:30
Verdi: A végzet hatalma - nyitány
Beethoven: VII. szimfónia
Brahms: II. szimfónia
Zubin Mehta
Zubin Mehta 1985 óta a Teatro del Maggio Musicale Fiorentino vezető karmestere. Bombayban született, zenész családban nevelkedett: édesapja, Mehli Mehta alapította a Bombay-i Szimfonikus Zenekart és zenei igazgatója volt a Los Angelesi Ifjúsági Szimfonikus Zenekarnak. Zubin Mehta tizenhat éves korában került a Bécsi Zeneakadémiára, ekkor kezdődött karmesteri karrierje. Kilenc évvel később már a Bécsi Filharmonikusok karmesteri pulpitusán állhatott, nem sokkal később a Berlini Filharmonikus Zenekart is vezényelte. Zeneigazgatója volt a Montreali Szimfonikus Zenekarnak, a Los Angelesi Filharmonikus Zenekarnak, az Izraeli Filharmonikus Zenekarnak és a New Yorki Filharmonikus Zenekarnak. Rendszeresen vezényel Európa legfontosabb operaházaiban: Covent Garden, Bécsi Staatsoper, milánói Scala.
A firenzei Maggio Musicale Zenekarhoz fűződő szoros kapcsolata nyomán, az 1986-os szezon óta, számos nagyszabású koncert és operaciklust jött létre - olyan produkciók, mint Wagner Ringje, a Mozart-Da Ponte trilógia, Schönberg Mózes és Áronja (az előadás elnyerte az Abbiati kritikusok díját) valamint a Turandot pekingi bemutatója. A zenekarral számos nemzetközi turnén vett részt és több lemezfelvételt is készített. Két alkalommal, 1990-ben és 1995-ben, ő vezényelte a híres bécsi újévi koncertet. Az ő vezényletével jött létre két nagysikerű televíziós produkció: Puccini Toscája és a Traviata "párizsi közvetítése". Több jelentős kitüntetés díjazottja, a müncheni Bajor Opera valamint az Izraeli Filharmonikusok zeneigazgatója.

Teatro del Maggio Musicale Fiorentino
A firenzei Maggio Musicale zenekar elődjét 1928-ban alapította Vittoro Gui. Az együttes a város állandó zenekaraként működött, szimfonikus koncerteket adott valamint részt vett operaprodukciókban a Firenzei Teatro Comunaléban. 1933-ban létrehozták, Salzburg után másodikként, az egyik legfontosabb európai fesztivált, a Maggio Musicale Fiorentino-t, ekkor változott meg a zenekar elnevezése is. A zenekar élén Mario Rossi, Piero Bellugi és Bruno Bartoletti követte Vittorio Guit. A zenekar történetének két legfontosabb fejezete Riccardo Muti (1969-1981) és Zubin Mehta (1985- ) nevéhez fűződik.
Nagysikerű koncertek és nemzetközi turnék fémjelzik e két karmester működését. Vendégkarmesterként hosszabb ideig dolgozott a zenekarral Myung-Whun Chung és Semyon Bychkov. Mellettük olyan világnagyságokat láttak vendégül, mint De Sabata, Guarnieri, Marinuzzi, Gavazzeni, Serafin, Furtwängler, Bruno Walter, Klemperer, Dobrowen, Perlea, Erich Kleiber,
Rodzinski, Mitropoulos, Karajan, Bernstein, Schippers, Claudio Abbado, Maazel, Giulini, Prêtre, Sawallisch, Carlos Kleiber, Solti György, Chailly, Sinopoli vagy Ozawa. Több zeneszerzővel is dolgoztak - Richard Strauss, Pietro Mascagni, Ildebrando Pizzetti, Paul Hindemith, Igor Stravinsky, Goffredo Petrassi, Luigi Dallapiccola, Krzysztof Penderecki és Luciano Berio -, legtöbbször saját műveiket (gyakran ősbemutatóként) vezényelték. Az 1950-es évektől kezdődően készítenek lemezfelvételeket, több díjat nyertek, köztük a Grammy Díjat is.
http://www.maggiofiorentino.com/


Kamaraestek
Március 29.
A Magyar Rádió Márványterme, 19:30
Szakály Ágnes cimbalomestje
Debussy: Lenhajú lány
Holdfény
A kis pásztor
Kis szvit
Ravel: Habanera
Malagueña
Sugár Miklós: Cimbalomszvit
Binder Károly: Táncok cimbalomra és zongorára - sorozat
Közreműködik: Dominkó István, Binder Károly / zongora
Figyelem! A Márványterembe a Magyar Rádió Múzeum utcai bejáratán keresztül lehet bejutni!


Templomi koncertek
Március 29.
Mátyás-templom, 20:00
Rossini: Petite Messe Solennelle
Vezényel: Ligeti András
Közreműködik: Sümegi Eszter, Meláth Andrea, Fekete Attila, Busa Tamás / ének, Magyar Rádió Énekkara (Strausz Kálmán karigazgató)
http://www.orchestra.matav.hu/


Színházi esték
Március 29.
Katona József Színház, 19:00
Ars Polonica - Lengyel Művészet
Budapesten
Teatr Studio
Szanatórium a Homokórához - Brunon Schulz nyomán
A főszerepben: Jan Peszek
Rendező és díszlettervező: Oskaras Koršunovas
Szöveg: Rolandas Rastauskas
Zene: Šarunas Nakas
Jelmez: Aleksandra Jacovskytè
Fény: Mirosław Poznański
A némileg félrevezető módon „lengyel Kafkának” is nevezett Bruno Schulz (1892-1942) Szanatórium a homokórához című szöveg-ciklusa kötetben, magyar nyelven először 1969-ben volt olvasható (első, lengyel kiadása még életében, 1937-ben jelent meg). A galíciai lengyel-zsidó szerző, író, egyben kivételes képességű rajzművész – akinek Kafkához annyi köze feltétlen volt, hogy első, jelentős lengyel fordítójaként tartják számon – kisvárosias, groteszk fantasztikumban, különleges képiségben, szeretetteli humorban gazdag, hasonlíthatatlan nyelvezettel megírt alkotásai a lengyel irodalom hazánkban igazán, szélesebb körben még fel nem fedezett kincseinek számítanak. A Szanatórium a homokórához különös szögből láttatja a galíciai környezetet, egy hamarosan az írmagjáig elpusztuló, bűvös, sejtelmes világot, ám nem ragad meg a couleur locale részletgazdag ábrázolatánál. Bohumil Hrabal így nyilatkozott arról a kötetéről, melyben – magyarul – a Szanatórium a homokórához is olvasható: „...leginkább ott érzem magam otthon, ahol még sohasem jártam, s ahova Bruno Schulz vitt el a Fahajas boltokban. Ez számomra a világ legszebb városa, éppen azért, mert már nem létezik.” Schulz életét 1942-ben, egy Gestapo-tiszt golyója oltotta ki – nem láthatta, hogyan tűnik el örökre a következő két év leforgása alatt mindaz, amiből életműve vétetett.
A Schulz-adaptáció a világhírű, litván Oskaras Koršunovas második rendezése a varsói színházban – Danyiil Harmsz Bam-ja után, amely előadás korábban szintén vendégeskedett Magyarországon.
A lengyel fővárosban működő, rangos Teatr Studio-t Józef Szajna alapította 1972-ben, s kezdetben alapvetően az ő, valamint az igazgatóságot tőle egy évtizeddel később átvevő Jerzy Grzegorzewski szerzői színházaként működött. E tendencia 1997-ben szakadt meg, amikor a fiatalabb rendező-generációt képviselő Zbigniew Brzoza lett az igazgató, aki a színházban minél több tehetséges, fiatal rendezőnek próbált lehetőséget adni. A Vilniusban saját nevével fémjelzett színházat működtető Koršunovas pár kiemelkedő litván művész (zeneszerző, dramaturg, díszlet- és jelmeztervező) kíséretében érkezett a varsói Teatr Studio-ba, hogy a lengyel társulattal Bruno Schulz prózájának adaptációján dolgozzon. A főszerepet – a szanatóriumba kerülő apát – Jan Peszek, az egyik legkiemelkedőbb lengyel színész alakítja. Schulz valószínűtlen, álomszerű világához rendkívül illik Koršunovas mozgásra épülő, apszichologikus színháza. Az előadás a realizmus és az álom, az élet és a halál határán egyensúlyoz, ugyanakkor remek példa arra, hogy a művészet területén belül hogyan alkothatnak egységet különböző (jelen esetben: lengyel, zsidó és litván), máig eleven, vagy örökre letűnt világok.
(A Lengyel Kulturális Minisztérium és a Lengyel Intézet támogatásával.)




Népzene, néptánc
Március 29.
Thália Színház, 19:00
A Honvéd Együttes Táncszínháza
"Ki népei vagytok?"
I. A Tiszántúl és a Dunántúl táncai
Tételek:
Somogyország; Verbunkosok; Karikatánc; Családi képek; Három falu tánca
Koreográfusok:
Béres Anikó (5), Foltin Jolán (3, 5)
Hortobágyi Gyöngyvér (5), Horváth Zsófia (1), Ertl Péter (2, 5), Gombai Szabolcs (1)
Lengyel Szabolcs (5), Makovinyi Tibor (4)

II. Erdélyi szokások
Szerkesztő-rendező:
Foltin Jolán
Zene: Kiss Ferenc; Látvány: Zeke Edit
Fotó: Korniss Péter; Jelmez: Imrik Zsuzsa
Szaktanácsadó: dr. Felföldi László
Magyarország régi időktől vonzotta az idegen földről jött látogatókat. Korábbi századok, angol, francia, német utazói csodálattal írnak a magyarok táncáról, mint a nemzeti karakter kifejezőjéről. Ha igaz az, hogy nyelvében él a nemzet, úgy bizonyára dalai, táncai is meghatározóak. Elegancia, virtuozitás, költészet és drámaiság jellemzi ezeket a táncokat, egyediek és változatosak, csakúgy mint ezerszínű muzsikájuk, avagy festői viseletük. Az előadás szándéka mindezeket felvonultatni, néhány választott tájegység tükrében.
http://www.honvedart.hu




| Budapesti Tavaszi Fesztivál | Budapesti Őszi Fesztivál | Nyár a Lánchídon |
| lap tetejére | kezdőlap | jegyrendelés | magunkról | írjon nekünk! |

wapon: http://wap.fesztivalvaros.hu/