KERESÉS

[ Foglaljon helyet ]

PROGRAMAJÁNLÓ

Oktatási és Kulturális Minisztérium
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Budapest Főváros
T-Mobile
RTL Klub
Budapest Film
Március 18.
Magyar Állami Operaház, 19:00
Bartók: A kékszakállú herceg vára
Bartók: A csodálatos mandarin
Rendező: Kovalik Balázs
Koreográfia: Harangozó Gyula
Vezényel: Kovács János
http://www.opera.hu/

Március 19.
Magyar Állami Operaház, 19:00
Sosztakovics: Kisvárosi Lady Macbeth
Rendező: Vidnyánszky Attila
Jekaterina szerepében: Lukács Gyöngyi
„A Lady Macbeth-en csaknem három éven át dolgoztam. Jeleztem, hogy trilógiát készülök írni a nők helyzetéről Oroszországban, különböző korszakokban. A Kisvárosi Lady Macbeth cselekményét Leszkov hasonló című elbeszéléséből vettem. A történet elbűvöli az olvasót szokatlan elevenségével és mélységével. Egy tehetséges, okos és kivételes asszony sorsának igaz és tragikus ábrázolása, aki a forradalom előtti Oroszország lidércnyomásos állapotaiba pusztul bele.
Én az operát tragédiának dolgoztam fel. Azt is mondhatnám, hogy a Lady Macbeth tragiko-szatirikus operának nevezhető. Annak ellenére, hogy Jekatyerina Lvovna gyilkos, nem elveszett lény. Kínozza a lelkiismerete, gondol azokra, akiket megölt. Én együtt érzek vele.
Nehéz ezt megmagyarázni – és elég sok ellenvetést hallottam e tárgyban –, de olyan asszonyt akartam megmutatni, aki magasan fölötte áll mindazoknak, akik körülötte élnek. Csupa szörnyeteg veszi körül. Az utolsó öt év olyan számára, mint egy börtön.
Mindazok, akik bírálják őt, nagyjából azt mondják, aki bűnt követett el, az bűnös. De ez a közmegegyezés, én pedig inkább az egyén iránt érdeklődöm. Azt hiszem, a Leszkov-elbeszélésben ez mind benne van. Itt nincsenek általánosan elfogadott viselkedési szabályok. Minden a helyzettől és az egyéntől függ. Lehetséges az események olyan fordulata, ahol a gyilkosság nem bűn. Nem lehet mindent azonos mértékkel megközelíteni.
Jekatyerina Lvovna kiemelkedően színes egyéniség, élete pedig szomorú és színtelen. Ám egy hatalmas szerelem tör be az életébe, és kiderül, hogy e szenvedélyért érdemes bűnt elkövetni, miután az életnek egyébként nincs értelme.” (Testamentum. Dmitrij Sosztakovics emlékei Szolomon Volkov szerkesztésében)
A férjgyilkos szerelmes asszony történetét feldolgozó opera 1934-es leningrádi, majd moszkvai premierje nagy sikert aratott. Két éven keresztül közel kétszáz előadást élt meg. 1936-ban viszont Sosztakovics és operája durva politikai támadásnak lett kitéve. A Pravdában cikk jelent meg „Zene helyett káosz” címmel, melynek tartalma Sosztakovics szerint egyenesen Sztálin véleményét fejezte ki. „Attól a perctől kezdve rajtam volt a nép ellensége bélyege, és nem kell magyaráznom, mit jelentett ez a bélyeg azokban a napokban.”
http://www.opera.hu/

Március 19.
Művészetek Palotája - Fesztivál Színház, 19:30
Orbán György: Bűvölet (kisopera) koncertszerű előadás - ősbemutató
Orbán György: Bűvölet
A névtelen librettista cselekménye fikció. A gótok hallani sem akarnak arról, hogy bevonuljanak Rómába, tekintettel arra, hogy a város gyakorlatilag ki van már fosztva. Az Impérium így nélkülük éli végnapjait, a helyzethez képest meglehetősen vígan.
Amint hallani fogják, a műben nincs egyetlen mondat sem, legyen szó üzletről, korrupcióról, vagy akár szerelemről, ami el ne hangzott volna milliószor, ne volna tehát nagyon is ismerős. De ne keressük az aktuális párhuzamokat: nincsenek ilyenek.
Annál is inkább, mert ott van a bűvölet. Valami, amit az anyagias világ nem tud produkálni. Legfönnebb visszaélni vele. Aminek az eredménye káosz, téboly, tragédia.
Anonim szövegírónk levonja a tanulságot is. Lehet, hogy kissé didaktikusan, ám ez a nagy szerzőknél sem ritkaság. Ami persze nem zárja ki azt, hogy mindenki saját maga értelmezze a történteket. (Mint ahogy nekem, a zeneszerzőnek is megvan a magam olvasata.)
Orbán György

Március 20.
Magyar Állami Operaház, 18:00
Verdi: Don Carlos
Rendező: Mikó András
Vezényel: Vashegyi György
http://www.opera.hu/

Március 20.
Zeneakadémia, 19:30
Verdi: Alzira - magyarországi bemutató
koncertszerű előadás

Alzira: Fodor Beatrix
Zamoro: Kóbor Tamás
Gusmano: Rezsnyák Róbert
Alvaro: Bretz Gábor
Zuma: Mester Viktória
Ovando: Bundovics István
Ataliba: Asztalos Bence
Otumbo: Haramza László
Vezényel: Pál Tamás
Közreműködik: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekara, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Az Alzira Verdi nyolcadik operája, bemutatója 1845. augusztus 12-én volt a nápolyi S. Carlo Színházban. A híres és nagytekintélyű nápolyi operával ekkor lépett Verdi először szoros munkakapcsolatba, a színház sztárlibrettistája, Salvadore Cammarano írta az opera szövegkönyvét. Cammarano korábban több Donizetti- (mint például a Lammermoori Lucia, Roberto Devereux), Mercadante- (La vestale) és Pacini- (Saffo) opera sikeréhez járult hozzá és később Verdinek is írt újabb librettókat (A legnanói csata, Luisa Miller, A trubadúr). Valószínű, hogy Cammarano hírneve hozzájárult ahhoz, hogy Verdi – munkamódszerétől eltérően – a szövegkönyv kialakításában nem vállalt jelentős szerepet. Az operát nagyon rövid idő alatt, betegséggel küszködve komponálta. A premieren a kor nagyszerű énekesei működtek közre, de az opera csak mérsékelt sikert aratott. Később újra elővették és valamivel nagyobb sikerrel játszották, de a színpadokról ezután gyakorlatilag eltűnt. Bár 1967-ben Rómában újra színre vitték, az Alzira továbbra is ismeretlennek számít.
Az opera későbbi megítélésének alaphangját maga Verdi adta meg, amikor évekkel később így nyilatkozott: „Quella é proprio brutta” – micsoda csúnyaság. Ám az 1967-es felújítás tapasztalata és a Verdi-irodalom nem osztja ezt a vélekedést.
A darab Voltaire „Alzire, ou Les Américains” című drámájának cselekményét követi. A történet a 16. századi Peruban játszódik. Az inkák egyik vezére, Otumbo foglyul ejti Alvarót, a spanyol kormányzót. Kínzócölöphöz kötteti, ám szerencsére Zamoro, az inkák fővezére megakadályozza a gyilkosságot. Alvarót azzal engedi szabadon, hogy mondja meg a fehéreknek, az indiánok nem vérszomjas barbárok. Zamoro azért gyűlöli a fehéreket, mert fogva tartják jegyesét (Alzira) és annak atyját (Ataliba), az inka törzsfőt.
Alvaro visszatér Limába és lemond Peru kormányzásáról, a hatalmat átadja fiának, Gusmanónak. Az inkákkal kötendő békét házassággal kívánja megpecsételni. Gusmanónak feleségül kell vennie Alzirát. Ám Alzira Zamoróba szerelmes. Meghitt találkájukat Gusmano zavarja meg és foglyul ejti az inka harcost. Amikor Alvaro felismeri Zamoróban egykori megmentőjét, arra kéri fiát, hogy engedje szabadon. Gusmano vonakodva engedelmeskedik apjának, azzal, hogy majd a csatatéren jön el az ő ideje.
A második felvonásban a spanyolok győzelmüket ünneplik. A hadifoglyok között van Zamoro is, akit Gusmano máglyahalálra ítél. Alzira most már szerelme életéért cserébe hajlandó hozzámenni Gusmanóhoz. Zamorót szabadon engedik, de a házasságkötés napján visszatér, és mielőtt Alzira kimondaná az „igent” a templomban leszúrja Gusmanót. Zamorót azonnal elfogják, de a haldokló kormányzó megbocsát neki és visszaadja Alzirát.
(A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közös rendezésben.)

Március 24.
Erkel Színház, 19:00
Verdi: Traviata
Rendező: Békés András
Vezényel: Kesselyák Gergely
Alfréd: Mavrák Béla
http://www.opera.hu/

Március 25.
Magyar Állami Operaház, 17:00
Wagner: Parsifal
Rendező: Mikó András
Vezényel: Kovács János
http://www.opera.hu/

Március 26.
Művészetek Palotája - Fesztivál Színház, 19:00
Händel: Semele
A Budapesti Kamaraopera előadása
- magyarországi bemutató
Vezényel: Christian Curnyn
Rendező: Halász Péter
Közreműködik: González Mónika, Bakos Kornélia, Lehőcz Andrea, Jónás Krisztina, Bretz Gábor, Artur Stefanowicz, Timothy Bentch, Fried Péter, Szappanos Tibor / ének, Óbudai Kamarakórus (karigazgató: Erdős Ákos), Savaria Barokk Együttes (Művészeti vezető: Németh Pál)
Művészeti vezető: Moldován Domokos
Műfaját tekintve a három felvonásos Semele Händel egyik legtalányosabb alkotása. A műjegyzékek többsége az oratóriumok közé sorolja, néhány operalexikon viszont (mint például a Grove operalexikon) önálló szócikkben ismerteti. Más operakalauzok viszont nem is tudnak erről a darabról. A témát, mely a Metamorphoses-ből (Ovidius) származik, Händel előtt feldolgozta már John Eccles is (a librettót William Congreve írta), de az 1706 körül komponált operát 1972-ig nem mutatták be. A librettó viszont felkeltette Händel érdeklődését, aki oratóriumot (vagy operát?) komponált belőle. A mű 1744-ben, koncertszerű előadásban hangzott el először. A librettó alapján egyértelműen operának kell tartanunk a Semelé-t, Händel oratóriumaival ellentétben a kórusnak igen kis szerep jutott, és maga a témaválasztás is eltér Händel gyakorlatától. Eccles-hez hasonlóan Händel is színpadi megvalósításra szánta művét, a mű első előadása azonban nem ilyen volt. “Az oratóriumok stílusában” (Händel szavai) előadott darabot valószínűleg hiba oratóriumként kezelni, hiszen Händel szavai pusztán arra utalnak, hogy a mű első előadása koncertszerű volt.

Március 31.
Magyar Állami Operaház, 19:00
MŰSOR VÁLTOZÁS -
Wiedemann Bernadett és Tóth János megbetegedése miatt
Bartók: A kékszakállú herceg vára
rendező: Mikó András
Bartók: A csodálatos mandarin
Koreográfus: Harangozó Gyula
http://www.opera.hu/
Április 1.
Magyar Állami Operaház, 19:00
Mozart: Don Giovanni
Vezényel: Kesselyák Gergely
Don Giovanni: Kálmándi Mihály
Donna Elvira: Bátori Éva
Leporello: Tóth János
http://www.opera.hu/

Április 2.
Zeneakadémia, 19:30
Haydn: L'isola Disabitata - koncertszerű előadás
Vezényel: Fischer Ádám
Közreműködik: Lisa Larsson, Németh Judit, Lothar Odinius, Thomas Berau / ének
„A lakatlan sziget”-et Haydn opera-karmesteri és operaszerzői munkásságának egyik legaktívabb időszakában az 1770-es évek legvégén komponálta. A darab premierjére Eszterházán, 1779. december 6-án került sor, Esterházy Miklós névnapja alkalmából. A darab szövegkönyvét Pietro Metastasio írta.
Az opera egy hajótörést szenvedett párról, Gernandóról és Costanzáról szól. Gernando kalózok fogságába esik és Costanza egyedül marad húgával, Silviával egy lakatlan szigeten. Tizenhárom évvel a hajótörés után Gernando barátjával (Enrico) visszatér a szigetre, hogy felkutassa Costanzát. Costanza úgy hiszi, hogy Gernando elhagyta őt, bánatában minden férfit meggyűlöl.
A szigetre érkező férfiakat meglesi Silvia. Silviának első látásra megtetszik Enrico. Gernardo úgy érzi, hogy Costanzája már nem él, Enrico próbálja meg tartani benne a lelket. Amikor Silvia és Enrico összetalálkoznak, a lány elmondja, hogy Costanza nem halt meg. Costanza először szemrehányást tesz Gernardónak, de később rájön, hogy Gernardo hűséges volt hozzá és szerelmesen megölelik egymást. Hogy a boldogság teljes legyen, Silvia és Enrico is egymáséi lesznek.
Az egyszerű történet kitűnő lehetőséget kínál Haydn számára, hogy lélektanilag összetett emberi helyzeteket ábrázoljon. A szereplők a felvilágosodás korának jellegzetes típusai. Az elhagyott asszony figurája a 18. századi opera kedvelt alakja, a naiv és ártatlan, tiszta erkölcsű és romlatlan leány (Silvia) szerepében Rousseau elveire ismerhetünk. A feltétel nélküli férfibarátság ábrázolásának hagyománya pedig egészen Tassóig visszavezethető.
http://www.haydnphil.com

Április 3.
Thália Színház, 19:00
Puccini: Bohémélet - színpadi tanulmány
(kétzongorás változat)
A Szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka
Rendező: Szikora János
Vezényel: Szennai Kálmán
A Bohémélet kétzongorás változata tulajdonképpen színpadi tanulmány. A puszta énekhangra és az emberi gesztusokra koncentráló játék egy színpadi próba szituációjából bontakozik ki, és szinte észrevétlenül avatja a nézőt a dráma születésének tanújává. A Magyar Állami Operaház és a Szigligeti Színház koprodukciója pályakezdő fiatal tehetségek ambiciózus vállalkozása.
http://www.szigligetiszinhaz.hu

Április 3.
Művészetek Palotája - Fesztivál Színház, 19:00
Eötvös Péter: Le Balcon (A balkon)
- magyarországi bemutató, francia nyelvű előadás
Eötvös Péter operája 2001-2002-ben készült. Jean Genet 1957-ben írt színműve alapján a librettót Francoise Morvan, Eötvös Péter és André Markovitz írta. A darab bemutatója 2002. júliusában volt az Aix-en-Provence Fesztiválon, Stanislas Nordey rendezésében. A mű ősbemutatóján az Ensemble Intercontemporain együttesét Eötvös Péter vezényelte. Az előadásról készült filmfelvétel az Arany Prága Filmfesztivál nagydíját nyerte. 2003-ban, Németországban, a Freiburgi Színház mutatta be, Hollandiában pedig az Aix-en-Provence-i előadás került színre. Az első rendezést tűzte műsorára a Toulouse-i Theatre du Capitole, majd 2004. januárjában új rendezői koncepcióval a Besancon-i Operaház mutatta be. A magyarországi premier a darab negyedik rendezése.
A Genet-darab zenei megvalósításához Eötvös a Három nővér szemléletétől radikálisan eltérő nyelvezetet dolgozott ki. E váltás tudatosítása és értelmezése mind a befogadás, mind az aktuális rendezések számára lényegbevágó. Genet Balkonját ugyanis sem a hagyományos operai, sem a megelőző Eötvös-opera eszközeivel nem lehet hitelesen megközelíteni és előadni. Különösen igaz ez a színészi játékra és a színészvezetésre, mivel Genet szürreális, abszurd színháza nem teszi lehetővé az „emelkedett” operajátszást. Ezzel párhuzamosan Eötvös muzsikája mind zenei, mind technikai értelemben igen magas követelményt állít a szereplők elé, akiknek felülemelkedve a zenei nehézségeken elsősorban mégiscsak színészként kell megközelíteniük szerepüket. Eötvös törekedett arra, hogy műve „franciás legyen” és a játék „zenei miliője” illeszkedjen a megidézett korhoz és a helyszín – a bordély – atmoszférájához. Arra is figyelemmel kellett lenni, hogy Genet szövege egyszerre poétikus és zavarba ejtően frivol. A groteszk cselekményhez, a kabaréba hajló harsány színpadi játékhoz illó zenei stílust Eötvös végül a francia chanson világában találta meg. Koncepciójának modelljét – miközben a Balkon egyáltalán nem tekinthető stílusimitációnak – Fréhel, Jacques Brel, Yves Montand, Leo Ferré zenéjében és előadói modorában kell keresnünk.
(Az Armel Produkció szervezésében, a Művészetek Palotája támogatásával. Információ: http://www.mupa.hu)








| Budapesti Tavaszi Fesztivál | Budapesti Őszi Fesztivál | Nyár a Lánchídon |
| lap tetejére | kezdőlap | jegyrendelés | magunkról | írjon nekünk! |

wapon: http://wap.fesztivalvaros.hu/