English





















Friss a sajtó!
Sajtószobánkban mostantól a folyamatosan megtalálhatók azok a cikkek, melyek a sajtóban a fesztiválról napvilágot láttak. A feltöltés folyamatos.
LILIOM - közönségtalálkozó
Hamburgban a nézők egy része sorokban hagyta el az előadást . Akik a 2-i vendégjátékot "kibírják", alőadás után beszélgethetnek Michael Thalheimer rendezővel.
Fotópályázat!
Fotópályázat a BÖF-ön, szép díjak!


Dorogman Hédi

Dorogman Hédi

Dorogman Hédi

Odrovics Szonja

Faludi Eszter



Vélemények a Fesztiválról ( cialis )
Tánc ( edcjm )
OFF programok ( earned income tax credit )
Színház ( lqgtq )




Bináris Millenáris

2003-11-05 16:36:30


Avagy létezik-e AURA a technikai reprodukálhatóság korszaka után

A médiaművészeti kiállítások gyakorlott látogatói nem lepődnek meg azon, hogy a C3 Alapítvány ismét olyan kiállítással jelentkezik, amely művészet és tudomány kapcsolatát vizsgálja, elsősorban az előbbi szemszögéből. A mostani messze nem az első - digitális technológián alapuló műveket bemutató - jelentős kiállítás a sorban. Míg a korábbiak hátterét a legtöbb esetében a Műcsarnok szakrális jellegű épülete biztosította, a november végéig látható AURA - a Millenáris Park épületegyüttesének indusztriális eredetű csarnokában talált méltó helyet.

A két kurátor - Erőss Nikolett és Peternák Miklós művészettörténész - a kiállítás központi kérdéséül Walter Benjamin Aura-fogalmát választotta. Egy olyan fogalmat, amely egyik jelentőssége éppen az, hogy egy nehezen leírható tapasztalatot igyekszik megragadni. "Egyszeri felsejlése valami távolinak, legyen a jelenség bármilyen közel." - teszi érzékelhetővé a fogalmat Benjamin, A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korszakában című ismert tanulmányában. Dacára annak, hogy az eredeti, német nyelvű szöveg hetven évvel ezelőtt jelent meg, a művészetelmélet mindmáig szívesen aktualizálja, amelyre igen jó példa éppen a jelen kiállítás.

A művészet - a technikai sokszorosítás lehetőségével és gyakorlatával visszavonhatatlanul bekövetkezett - paradigmaváltásával kapcsolatos kérdésfeltevések az újabb korszakot jelentő digitális technológia színrelépésével újból előkerülnek. Ezek közül a legfontosabb az, amelyet Radnóti Sándor esztéta logikus és empatikusan rövid megnyitóbeszédében is kifejtett: beszélhetünk-e egyáltalán műalkotások aurájáról a digitális technológia korában?

Habár úgy tűnik, a válasz egyértelműen igen, mégis ennek alkotói igazolása - szerencsénkre - kellőképpen árnyalt és sokrétű. Nem is alakulhatott másképp. Az "eredeti" Aura-fogalom jelenségei: az "eredetiség, az "Itt és Most", a "megismételhetetlenség" a klasszikus művészetben még egyértelműek voltak. A technikai reprodukálhatóság "klasszikus" korában (pl. fotó, film esetében) ezek a szavak cseppfolyóssá váltak. E folyamatot Benjamin a már említett művében írta le. A medializált műtárgy esetében a dolog már sokkal áttételesebb, életlenebb. Éppen ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az egyidejűség (párhuzamos történés), az alakíthatóság (interaktivitás), a virtualitás nagyon is valós tapasztalata kifejezésre jutott a bemutatott munkákban.

Ami bánat a kiállítás műszaki ügyelete számára, öröm a látogatóknak: a művek többségét jelentős technikai háttér teszi vonzóvá. A kiállításra jellemző látványosság és a "beavatkozás" lehetősége játékosságra csábít: a munkák sora aktív befogadásra vár. Arra tehát, hogy a látogatók személyes részvételével szülessen meg a mű (éppen úgy csak egyetlenegyszer, Ott és Akkor). A teljesség igénye nélkül néhány, a koncepcióra is reflektáló példa. Készíthetünk zenét RAVASZ András digitális hangmintákat rejtő irodai fiókjaival (Négyzetből a körbe). Érintésre érzékeny képernyőn írhatunk saját sztorit BEÖTHY Balázs képrészletei és történettöredékei segítségével (Hétérintő). Virtuálisan lanovkázhatunk DOMIÁN Gyula installációja segítségével (Változó koordináták). És KISSPPÁL Szabolcs projektje (Látóhatár) révén öntudatlanul belekerülhetünk egy galamb "aurájába", valahol a Millenáris Park környéken (akár anélkül, hogy ezt észrevennénk; helyzetünk viszont nem marad titok: ottlétünkről a tubica begyére szerelt videókamera által közvetített kép tudósít). A kiállítás a gyermekek számára is szórakoztató lehet, különösen MOROI Satoko és SHIBATA Ryoji installációja (Úsztatott szavak), ahol egy felfújható pancsolóból merőkanállal szedhetjük ki a beszédünk segítségével elővarázsolt betűket.

Azonban felületességhez vezethet a hatásosságra, a digitális technológia művészeti alkalmazásának igazolására, művészi önigazolásra való törekvés. Ezért azok a munkák különösen izgalmasak, amelyekben a művész nem feledi a kiállítási koncepciót, s rámutat a digitális művészet és az Aura-fogalom kapcsolatára (ilyen például RÉVÉSZ László László, SUGÁR János, vagy SZÖVÉNYI Anikó munkája), így kénytelenek vagyunk a kiállítás alapgondolatán mi is elmerengeni.

Az elmúlt évtizedek kortárs képzőművészete alakulása kapcsán megszokhattuk, hogy a mű gyakran nem önmagában, hanem a kiállítási, alkotói koncepció kontextusában nyeri el végső jelentését. Jelen esetben pedig e rövid leírások nélkülözhetetlenek, mivel tartalmuk a teoretikus megközelítésen, a mű leírásán, vagy éppen jelentésén túl, a jelentős számú interaktív munka használati lehetőségeit is sugallja. E megjegyzés itt és most azért lényeges, mivel a kiállítás rendezői megfeledkeztek e kis szövegek megfelelő láthatóságáról. Amíg ez a probléma megoldódik, két lehetőség is van: egyrészt a látogató vihet magával zseblámpát, a másik pedig, hogy előzetesen tájékozódhat a kiállítás valóban informatívan megszerkesztett honlapján.

A site nem csupán a műre és szerzőjére vonatkozó adatok teszik teljessé virtuális kiállítás-látogatásunkat, hanem végigfuthatjuk a projektleírásokat, és ízelítőt kaphatunk a bemutatott művekről is, valamint letölthetjük Walter Benjamin írásának erre az alkalomra aktualizált fordítását.

E kis ismertető végén, amely méreténél fogva nélkülözi a teljességet, szeretném mindenkinek ajánlani a kiállítást, hiszen kiegészítő eseményeivel karöltve az idei Őszi Fesztivál egyik legizgalmasabb élményét és tartalmát jelenti.

Bora Éva Beatrix

Kapcsolódó program
Aura

  2003. Budapesti Fesztiválközpont Kht. Minden jog fenntartva.

english magyar